Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény alapján a 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési, kombinált fűtési-szellőző, légkondicionáló, illetve kombinált légkondicionáló-szellőző rendszerek hozzáférhető részeire rendszeres energetikai felülvizsgálatot kell készíteni. Ha a vállalat energetikai auditálásra is kötelezett, a felülvizsgálat az audit részeként is elvégezhető, egyéb esetben nyolcévente szükséges.
Kik lehetnek érintettek?
A kötelezettség nem csak akkor merülhet fel, ha egyetlen nagy teljesítményű berendezés működik az épületben. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság értelmezése alapján az egész épületet, illetve egy üzemeltető által birtokolt épületegyüttest kell egy fűtési vagy hűtési rendszerként vizsgálni, a hőtermelőkkel, átviteli rendszerrel és hőleadókkal együtt.
Ez azt jelenti, hogy a kisebb teljesítményű berendezések, például split klímák vagy kisebb hőtermelők is bekerülhetnek a felülvizsgálatba, ha az épületben vagy telephelyen található összteljesítmény meghaladja a 70 kW-ot. A jegyzőkönyvnek ezért az összes érintett hőtermelő és légkondicionáló berendezést kezelnie kell.
Határidő és hatósági gyakorlat
A meglévő rendszerek első energetikai felülvizsgálatának hivatalos határideje 2025. december 31. Az NKVH gyakran ismételt kérdéseket tartalmazó tájékoztatója szerint a kötelezettség nem teljesítése esetén a hatóság első alkalommal felszólítást küld a rendszerüzemeltetőnek a felülvizsgálat teljesítésére. Ez önmagában még nem jár bírság kiszabásával.
Ha a felszólításban szereplő új határidő eredménytelenül telik el, a hatóság bírságot szabhat ki, és újabb határidőt tűzhet ki. A bírság később ismételten is kiszabható.
A gyakorlatban a 2025. december 31-i határidő után várhatóan időt vesz igénybe, amíg a hatóság összeveti a kötelezettekről rendelkezésre álló adatokat a benyújtott felülvizsgálatokkal. Ezt követően felszólítás érkezhet, amelyben új teljesítési határidőt jelölnek meg. A korábbi tapasztalatok alapján ilyen helyzetekben a határidő sokszor a felszólítás átvételétől indul, és több hónapos mozgásteret adhat.
Ennek ellenére nem célszerű a teljesítést halogatni. A 2026-2027-es időszak várhatóan sok energetikai auditot hoz, különösen az újonnan érintett vállalatok miatt, ami az energetikai szakértői kapacitásokat is lekötheti. Aki időben szerződik hivatalos energetikai auditorral vagy felülvizsgálatra jogosult szakértővel, az jellemzően könnyebben tudja igazolni, hogy megkezdte a kötelezettség teljesítését.
A felülvizsgálat folyamata
- Helyszíni felmérés: megismerjük a fűtési és légkondicionáló rendszereket, az általuk alkotott rendszert, az épület energetikai jellemzőit, méreteit és a fő berendezéseket. Bizonyos berendezéseknél típustól függően kiegészítő vizsgálatok is szükségesek lehetnek.
- Adatbekérés: szükség szerint bekérjük a hőtermelőkkel és hűtő berendezésekkel kapcsolatos hiányzó adatokat, például adattábla nélküli berendezések információit, beüzemelési és karbantartási jegyzőkönyveket vagy méretezett alaprajzokat.
- Jegyzőkönyv készítése: a felmért és bekért adatok alapján elkészítjük a felülvizsgálati jegyzőkönyvet az NKVH honlapján elérhető szoftver segítségével. A jegyzőkönyv energiahatékonysági javaslatokat is tartalmazhat.
- Hatósági továbbítás: a felülvizsgálat tartalma továbbításra kerül az NKVH felé, és később a hatósági felületen is elérhető.
- Átadás: az elkészült jegyzőkönyvet digitális formában átadjuk a megrendelő részére.
Az energiahatékonysági javaslatok végrehajtása a megrendelő döntése. A javaslat figyelmen kívül hagyása önmagában nem von maga után hatósági szankciót; a jogszabályi kötelezettség a felülvizsgálati jegyzőkönyv hatóság felé történő benyújtásával teljesül.
Jogszabályi háttér
- Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, VIII/A. fejezet, 25/A. alfejezet.
- 19/2021. (IV. 14.) ITM rendelet.
- 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet.